A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus
 

A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal.

 
A barokk egy jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus.

Főbb stílusjegyei:

• mozgalmasság, dinamizmus
• monumentalizmus
• heroizmus
• patetizmus
• conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása
• dekorativitás
• titokzatosság
• misztika
• komplexitás, bonyolultság
• erős kontrasztok
• látványosság
• bonyolult, túldíszített formák

Magyarország gazdag barokk épületekben. Barokk esküvői helyszínek közül lehet választani:

Templomok

• Győr: Loyolai Szent Ignác Bencés templom, Karmelita templom, Evangélikus Öregtemplom
• Vác: Székesegyház
• Esztergom: Vízivárosi kéttornyú templom
• Szentendre: Szerb székesegyház
• Miskolc: Mindszenti templom, Ortodox templom
• Majki műemlék együttes
• Sarlós Boldogasszony-templom, Kiskunfélegyháza
• Kisszőlős: Szent István kápolna, Szent Márton templom

Kastélyok

• Fertőd: Esterházy-kastély
• Gödöllő: Királyi kastély
• Gyula: Almásy - kastély
• Keszthely: Festetics-kastély
• Dég: Festetics-kastély
• Bátorterenye-Kisterenye:Gyürki-Solymossy - kastély
• Ráckeve: Savoyai-kastély
• Sellye: Draskovich - kastély
• Noszvaj: De la Motte kastély
• Füzérradvány: Károlyi - kastély
• Nagykereki: Bocska i - kastély
• Martonvásár: Brunszvik - kastély
• Hatvan:Grassalkovich - kastély

Paloták, középületek

• Magyarország legszebb barokk városközpontjai:  Budai várnegyed, Győr, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Eger,Szentendre

A BAROKK KONYHA MAGYARORSZÁGON

Az 1600-as évek végén az 1700-as évek elején a középkorban szokásos kettős étkezési rendről a magyar nemesség kezd áttérni az úgynevezett újkori hármas étkezésre reggeli - ebéd - vacsora. A reggeli, egy új meleg ital a kávé köré szerveződött, ami mellé kenyérféle és kiegészítők jártak. Az ebédet már bizonyíthatóan a leves vezette be, és ebből adódóan a lapostányérok mellett megjelentek a mélytányérok is. Ezzel egyidejűleg a korábban általánosan használt nagy, szögletes asztalokat kezdték felváltani a kerek asztalok.
A XVII-XVIII. század fordulóján az európai étkezési kultúrában kezdenek megjelenni az Újvilág növényei. Ezek közül a két legjelentősebb a kukorica és a burgonya. A kukorica viszonylag hamar közkedvelt eledele lesz a szegény parasztoknak és a városlakóknak - a jómódú rétegek mindenhol elzárkóznak tőle - ellentétben a burgonyával, ami sokkal nehezebben terjedt el az Óvilágban, de minden népréteg viszonylag hamar megbarátkozik.
 Az új növények mellett új italok is jelentek meg, illetve terjedtek el széles körben Magyarországon (kávé, tea, csokoládé, rozsólis). A rozsólis szó az olasz rosoglio-ból származhat (rosolare = főzni, aszalni), viszont nem kizárt, hogy a latin ros solis, azaz nap harmatját jelenti. Európában a XVII században jöttek divatba az édes likorök, és ezek elterjedésében minden bizonnyal nagy szerepet játszhatott XIV. Lajos likőrszeretete, akinek szíverősítő gyanánt készítették. 1686-ban Francesco Procopio dei Coltelli szicíliai nemes párizsi kávéházában, a kávén és teán kívül már kapható volt csokoládé, fűszeres borok és különböző likőrök, így rozsólis is.vele.

BÁRÁNYHUS PASTETUM

Csinálj pastetumot fejér tésztábul. Vagdalj bárányhust aprón, és csináld belé az pastetumba gyömbérrel, sóval és irósvajjal. Süsd meg, és csinálj savanyulevet tyukhaszon-székivel [tojássárgájával]. Add fel melegen. (Bornemissza Anna szakácskönyvéből, 1680)

SZOPÓS MALAC GÚSBA KÖTVE

Az kamillás mézzel megkent szopós malac gúsba kötvén szegfüves almával és körtménnyel tömvén. Tálaltatik hozzá még kelkáposztás, vargányás sárgaborsó tekervény.

Hozzávalók:                                                                                 A tekercshez:         
1 db szopós malac                                                                       1 kg vargánya
1 kg alma                                                                                     1 kg sárgaborsó
1 kg körte                                                                                  Gondolatnyi só, bors
Gondolatnyi szegfűszeg                                                       

1 fej kelkáposzta                                    
Só, bors
Fél csupor méz
Kamillavirág szárítva
Vaj

VETRECE 

                                                                
2 kg marharostélyos
3 kg vereshagyma
1 kg szalonna
2,5 dkg bors
2,5 dkg gyömbér
15 dkg só                                                         
A húst vond nyársra és mikor félig megsült, jó levesen vond le, metéld fel szeletenként, tedd egy serpenyőbe vagy egy lábasba, metélj szalonnát is közibe laposan, és vereshagymát bővön, és rántsd meg jól, úgy, hogy a szalonna is jól megrántódjék, és mikor így a maga zsírjában megfőtt, bors, gyömbér belé, add fel. Némelyek egy kis ecetet is eresztenek belé; lássad te, úgy csináld, amint szereted.
 

 


ALMA FÁNK

1 l tej                                                                                 
1 kg liszt
9 tyúkmony
2 dl bor (Chardonnay)  
2 dkg fahéj
2 dkg só
2 dkg gyömbér
2 kg alma
1 l méz
 

Csinálj radócot (palacsinta tésztát) tyúkmonyból, lisztből, és egy kis bort is ereszthetsz belé; az almát metéld laposan, mártogasd belé, és vajban rántsd meg; mikor feladod, trágyázd meg mézzel, add fel; ha levet akarsz neki csinálni, gyömbéres levet csinálhatsz, és az almát hídra add fel.
(Noth Lenke receptjei közül mutattunk be hármat.)

BAROKK ÖLTÖZETEK

  A 17. század első felében a divatot a németalföldi polgárok indították. Viseletük stílusa oldottabb, szabadabb, és fontosnak tartotta a kényelmet. A női ruhát már nem merevítette az abroncs, eltűnt a fűző. Számos alsószoknyát használtak, ezek tették teltebbé az alakot. A gallér alacsonyabb lett, széles csipkéből készült. A ruhaujj szabadon hagyta az alsókar nagy részét.

 
A 17. századi francia udvar öltözködésének legfontosabb eleme a paróka lett. A hölgyek ruházkodása ebben az időszakban nem volt pompásabb a férfiakénál. A nyakkivágás már a vállra is kiterjedt, a felsőszoknyát elől középen kinyitották. A női öltözködés stílus szempontjából ellentéte volt a férfinak. A szoknyát újra összevarrták a derékkal és az újra divatba jött karcsúságot a fűzőkkel érték el. A férfiviseletet kényelmes, rövid felsőzeke jellemezte, amit sűrű pitykegombok sora díszített. Az elöl szétnyíló, széles fekvőgallért csipke szegélyezte. Az ujjak hasítékában jól látható ing kézelőjén is ez ismétlődik.

            
A nadrág egyre bővült, térd alattig ért, oldalt szalagcsokorral díszített hasítékkal. Gyakran szalagcsokorsor került a magas derékvonalra is, aminek nadrágtartó szerepe lehetett.
A kardot most már nem az övön, hanem különböző szélességű bandalléron viselték. Lábbelijük szögletes orrú kokárdás cipő vagy csizma volt, magas sarokkal, sarkantyúval és igen bő, tölcséres szárral, hogy a nadrágra fel lehessen húzni. Félvállra vetett köpeny és széles karimájú, strucctollas kalap egészítette ki öltözékűket.
   
 

A barokk vége felé az öltözködésben a játékosság kezdi kiszorítani a merevséget. Az öltözködés valamivel kényelmesebb és praktikusabb lett, a parókák kisebbek lettek. A nők ruhakivágása még nagyobb lett, a derekat elől csak enyhén fűzték be, és új életre kelt az abroncsszoknya.

NŐI divat
 
 SCHNEPPE - a felsőruha derekát elől meghosszabbító hegyes vagy lekerekített rész.
Mély kivágás, a dekoltázst szalagokkal és csipkével díszítették. A könyékig érő ujjakra csipke fodrot (ENGAGEANTES) tettek, mely kézelőként is szolgált. Az ujjak lefelé tölcsérszerűen kibővültek.
SZOKNYA - két részből állt. A felső, a derékkal egybeszabott, elől nyitott, a fűzést nem takarja el. A szoknya elől nyitott, alsó sarkait felhajtották és oldalra húzták. Később hátul megemelték, és a farbetét fölött turnűrszerűen feldagasztották, és több méteres uszályban végződött. Ennek hosszát is rendeletekkel szabályozták.(a királynőé 11, egy hercegnőé 3 rőf)

JUPE - a látszódó alsószoknya más színű, mintás vagy csíkos anyagból készült és gazdagon díszítették. Hátrafelé egyenes hajtásokba rakott, elöl sima, gyakran rövid csipke vagy selyem kötény takarja térdig.
FONTAGE - fejkötő, merev, redős csipke fodrokkal, melyek elől az égbe meredtek. Az emeletes drótvázba díszes szalagokat, csokrokat, virágokat, ékköveket fűztek.

 
FÉRFI divat

ZEKE-A 3o éves háború idején lazán viselt, csípőig érő zeke magasan záródott. Már nem vértszerű, eleje gombos, de az alsó gombokat nyitva hagyták.
A bő ujjak hasítéka alatt látszott a gazdagon díszített ing. Kedvelték a sima csipkegallért, a csipkekézelővel díszített ujjakat.
NADRÁG- lábikráig ért, eleinte bővek, és térd alatt kötöttek, később lefelé cső alakúvá szűkültek.
Bőrmellény- felsőköpenyként használták, ujjatlan, vagy fűzött ujjú volt.
ESCARPES- vastag selyemöv
MANTEAU- köpeny, ujjatlan, vállra vetve viselték.
LÁBBELI - rövid csizma
- vadászcsizma
- cipő - a lábfejen nagy rozetta, látszik a piros selyemharisnya.
FEJFEDŐK
széles karimájú nemezkalapok, nagy strucctollal
- polgárság - kúpalakú, magas kalap, keskeny peremmel.
Vállig érő göndör haj, kis szakáll, a baloldalon egy befonott, szalagos fürt.

 
BAROKK ZENE

A barokk zene,  vagy más néven generálbasszus- vagy continuo-korszak, a klasszikus zenetörténetének egyik korszaka és annak zenei korstílusa. A reneszánsz-  és a klasszicista zenekorszakai közé esik, tehát kb. 1600-tól (egyesek szerint 1580-tól), az első opera megszületésétől 1750-ig, Johann Sebastian Bach haláláig tart.
A barokk zenében is kimutathatók a barokk képzőművészet és irodalom stílusjegyei: ünnepélyes hangvétel, nagy, lenyűgöző arányok, ellentétek szembeállítása, hirtelen, váratlan tempómódosítások. Emellett feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus, illetve sűrűn alkalmaz díszítéseket.
 

 Az esküvő három fő eseményből áll, amelyek alá zenei aláfestésként zeneszámot választhat a pár:
1. bevonulás
2. aláírás (gyűrűhúzás)
3. kivonulás
 
Az úgynevezett alapesküvőn túl a jegyespárnak lehetősége van szülőköszöntést, illetve pezsgős koccintást is kérni, melyekhez szintén szükséges zenét választani. Így a zenék sorendje:
 1. Bevonuló zene
2. Aláíró (gyűrűhúzó) zene
3. Szülőköszöntő zene - nem kötelező
4. Pezsgőző zene - nem kötelező
5. Kivonuló zene

 Az alábbi barokk zenei listából  ki lehet választani az alkalomhoz leginkább illő és műveket:

Henry Purcell
Hadd Dance
Arcangelo Corelli
Adagio
Antonio Vivaldi
Négy évszak
Preludio
Francois Couperin
Rossignol
Johann Sebastian Bach
D-moll toccata és fuga
Ave Maria
Air
Georg Friderich Handel
F-dur orgonaverseny
Sába királynője
Xerses
Royal Fireworks: La réjouissance
Where'er You Walk
Vízizene
Georg Philipp Telemann
La Gaillardise
 La Douceur
La Generosite
 L'armement
L'amour
L'esperance
La Tranquillite
La Vaillance
La Grace
La Majeste
La Vigilance

Forrás: W.S. Van Dyke:Marie Antoanette (1938) Címszereplő: Norma Shearer
             Sofia Coppola: Marie Antoanette (2006.) Címszereplő: Kristen Dunst


Megvan már a ruhánk, a helyszín, az étel- és italsor, és a zene, természetesen barokk stílusjegyekkel.
A második részben a csodálatos nap barokk dekorációit próbáljuk harmonikusan összeállítani.

Urban Katalin
Ice House Decor