Evangélikus szertartás esetén legalább 3 hónappal a tervezett esküvő előtt szükséges bejelentkezni az illetékes templomban. A bejelentkezéshez szükség van a keresztelő templom által kiállított keresztelő levelére illetve a személyi igazolványra. Elviekben az esketés előtt be kell mutatni az anyakönyvvezető előtt kötött házasságot igazoló anyakönyvi kivonatot is, de ma már nem ragaszkodnak feltétlenül ahhoz hogy a polgári esküvő előbb törénjen meg.

Második egyházi esküvő?

Bár az evangélikus egyház is a házasság felbonthatatlanságát vallja, lehetőség van a második házasságkötésre is, mivel az egyház azt vallja, hogy az embereknek Krisztus által minden bűnt meg kell tudni bocsátani, így a válással végződőtt házasságban tett fogadalom megszegését is. Az illetékes lelkész személyes beszélgetés alapján dönthet arról, hogy hajlandó-e egyházi szertartással összekötni a két fél életét vagy visszautasítja az elvált fél újbóli esketését. Van olyan eset (idősek, özvegyek második "házassága" esetén inkább előfordul), hogy csak templomi esküvő köttetik, a világ számára nincs házassága a két embernek, nincs polgári esküvő, csak templomi. Igaz, ez csak indokolt, kivételes eset lehet.

Más vallásúak?

Az evangélikus egyházi szertartás feltétele, hogy mindkét fél gyakorló keresztény életvitelt folytasson. Ha az egyik fél nem evangélikus vallású, vegyes házasságra akkor van lehetőség, ha ő is keresztelt. Amennyiben ez nem áll fenn, 6 hónappal korábbi bejelentkezés esetén lehetőség van a keresztelésre és konfirmációra. - Ha a nem evangélikus fél másik keresztény vallás követője, lehetőség van az esküvőt bármelyikük vallásának templomában megtartani, sőt arra is megvan a lehetőség, hogy az evangélikus lelkészt a másik vallás templomában tartott esketésen bevonják a szertartásba. Ha a nem evangélikus fél felekezet nélküli illetve nem keresztény, akkor a lelkész személyes beszélgetést követően dönt arról, hogy van-e lehetőség a két fél evangélikus szertartás szerinti esketésére. Indokolt és megalapozott esetben jogában áll visszautasítani a jegyesek felkéréset.

Jegyes oktatás?

A menyasszony és a vőlegény a szertartásra felkért lelkésszel egy vagy több személyes beszélgetést folytatnak, melyek időpontjait és alkalmait személyesen egyeztetik. A lelkipásztorral beszélgetve a jegyesek elmondják kívánságaikat az esküvő pontos menetével, a zenével, a virágdísszel és minden más

Esküvői szertartás?

Az evangélikus egyházi szertartás kétoldalú bizonyságtétel a házasság isteni rendjéről. Egyrészről az egyház tanúskodik róla a szentírási igék olvasásával, az igehirdetéssel, másrészről a házasfelek tesznek bizonyságot a házasság isteni rendjéről azzal, hogy házasságuk ügyét Isten és a gyülekezet elé viszik, és válaszukat esküvel megerősítve kijelentik, hogy közös elhatározásuk, hogy házasságukat nem a maguk elképzelése vagy a világ szerint, hanem Isten szándéka és Jézus tanítása szerint kívánják megélni, mindhalálig tartó hűségben. Ehhez az szándékukhoz kérik a gyülekezet imádkozó segítségét és Isten áldását.

A szertartás bevett elemei az esküvői harangok zúgása, az ünnepélyes bevonulás, ami után a házasfelek az oltár elé állnak, valamint a bevezető zsoltár, a hálaadó imádság, a prédikáció, a házasságról szóló bibliai igék, az esketési kérdések, a gyűrűváltás, az eskütétel, a lelkészi áldás, végül az imádság és az áldás.

RÓMAI KATOLIKUS ESKETÉS

Bejelentkezés?

Az esküvő tervezett időpontja előtt legalább 3 hónappal kell bejelentkezni, mert a párnak az esküvő előtt jegyesoktatáson kell részt vennie. Amennyiben mindketten római katolikusok, egyaránt illetékes a vőlegény és a menyasszony lakhelye szerinti plébánia is, de másik templom is választható az esküvő színhelyéül. Ilyenkor a lakóhely szerinti plébános úgynevezett elbocsátót állít ki, hogy a választott templomban adhassák össze a jegyeseket. Római katolikus esküvő esetén a bejelentkezéshez a következő okmányokra és iratokra van még szükség: A keresztelő plébánia által kiállított, 6 hónapnál nem régebbi keresztelő levél. Ha a bérmálás nem szerepel a keresztelő levélen, akkor külön kell bemutatni az erről szóló bizonyítványt. Személyi igazolvány.

Más vallásúak?

Római katolikus esketésre akkor van lehetőség, ha legalább a jegyesek egyike katolikus. Ha a jegyesek egyike más vallású, akkor a a katolikus fél nyilatkozatot ír alá arról, hogy születendő gyermekeiket katolikus szellemben nevelik majd. Ha a jegyesek egyike nincs megkeresztelve, püspöki engedély szükséges az esketéshez és a római katolikus félnek ilyenkor is alá kell írnia a születendő gyermekek nevelésről szóló nyilatkozatot. Ha a jegyesek egyike sem katolikus, nincs lehetőség azonnali római katolikus esketésre! Ilyenkor végig kell járni a katekumenátust (a felkészülést), a legalább egy éves hittan oktatást, meg kell keresztelkedni és ezt követően kerülhet sor katolikus szertartás szerinti esketésre.

Jegyes oktatás?

Az esküvő előtti oktatás rövidebb, ha a jegyesek gyakorló katolikusok és hosszabb, ha nem voltak elsőáldozók. Az egyházjog szerint ugyanis az esküvő előtt kötelező gyónni és áldozni is, ehhez pedig szükség van Jézus Krisztus, az Oltáriszentség és a vallás mélyebb megismerését és csak mindezek után kerülhet sor magára a jegyesoktatásra. A jegyesoktatás a házasság szentségéről, az együttélésről szól, felkészülést jelent a gyermeknevelésre, a születésszabályozásra, a keresztény otthon megteremtésére, a hit gyakorlására, részleteiben tisztázza az esküvői szertartás menetét, az ott feltett kérdéseket, az adandó válaszokat és azok jelentőségét. A beszélgetések során a pap közelebbről is megismeri a jegyespár lelkületét, múltját és jelenét, ami lehetővé teszi hogy személyes hangon szólhasson róluk és hozzájuk az esketés során.

Esküvői szertartás?

Bevonulás során az eskető pap a vőlegény a menyasszony előtt vonul, a jegyeseket a tanúk követik, vagy az eskető pap a vőlegény a előtt vonul (egyedül vagy pl. édasanyja, tanúja, stb. kíséretében), a vőlegényt a tanúk követik és az oltár elé érkezve visszafordulnak, majd a menyasszony vonul be (egyedül vagy pl. édasapja, tanúja, stb. kíséretében). A bevonulás után a hívek üdvözlésére és a könyörgésre kerül sor, majd a pap Isten és az Evangélium igéjéből olvas fel az egybegyűlteknek. A római katolikus esküvő során a jegyesek az eskető pap és két tanú előtt szolgáltatják ki egymásnak a szentséget, kinyilvánítják házassági szándékukat, hűséget fogadnak és ígérik hogy vállalják a házasságukból születendő gyermekeket. A házasságkötés szertartása során az eskető pap a házasulandókhoz szól, kérdéseket tesz fel nekik, amelyekre ők válaszolnak, majd ősi magyar szokás szerint esküvel erősítik meg az ígéretüket. A pap ezután megáldja a gyűrűket, amiket a férj és a feleség a szeretet és a hűség jeléül egymás ujjára húz. A gyűrűhúzást követően a pap és a násznép egyetemes könyörgéssel kérik a mindenható Istent, hogy szentelje meg és halmozza el áldásával az új házastársakat, majd a pap nászáldást kér a házastársakra. A záró áldás után a pap vezeti ki az ifjú házasokat a templomból.

REFORMÁTUS ESKÜVŐ

Bejelentkezés?

Ha a vőlegény és a menyasszony is református vallású, a házasságmegáldó istentiszteletre a lakóhelyük szerint illetékes lelkésznél jelentkezhetnek be. Amennyiben valahol máshol szeretné tartani az ifjú pár az esküvőt, be kell szerezniük az illetékes református lelkipásztor hivatalos elbocsátó levelét.

ÖKUMENIKUS ESKÜVŐ

Amennyiben a menyasszony és a vőlegény más-más vallású, választhatják az ökumenikus esküvőt. Ekkor bármely fél lelkésze, vagy akár egyszerre mindkettő megtarthatja az esküvőt. Azt a lelkészt ajánlatos első alkalommal felkeresni, akinek a templomában lesz a szertartás. Arra kell figyelni, hogy pl. evangélikus-katolikus pár esetén, amikor az evangélikus pap esket, engedélyt kell kérni a katolikus lelkésztől. Ennél az esketésnél is ugyanazokra az okmányokra van szükség, mint a katolikus v. az evangélikus esketésnél.