Tik, tak, kíméletlenül ketyeg a biológiai óra. 30 évesen egy nő öntudatos, érett dáma. Szexualitása teljében. Kompromisszumra készen, túl jó néhány kapcsolaton. Azon a napon, amikor betölti a kritikus 30-at, voltaképpen a nap ugyanúgy kezdődik, mint bármelyik másik. Például nem csörög az óra, a pirítós odaég, a blúz pedig gyűrött. Az érett nő néha talán hisztérikusan kiált fel, hogy „ide egy új pasival, frizurával, munkahellyel”. Hiszen „vénségére” már csak nem lehet elmaradott.

S mit mondhatnánk azoknak, akik légüres térben érzik magukat, nem találják helyüket, és társat szeretnének? Mi az, ami manapság valóban nyugtalanító egy 30 éves hölgy számára?

Vajon vízválasztó a 30. életév betöltése? A világszerte elvégzett felmérések szerint igen, hiszen a legtöbb válás erre a korosztályra esik, ami annál kétségbe ejtőbb, mert manapság egy értelmiségi nő nem is házasodik az egyetem előtt – így hát az adatok szerint néhány házas év után már válik is.

De mi van, ha nincs párja, értsd élettársa, aki „tuti”? Aki mellette áll, akinek szülne... Akkor a 30. év vízválasztó, vizsla önvizsgálat kiváltója, dekoltázs-masszázs- és fogyókúrahullám okozója. Vége a vidámságnak, ami a huszonéves nőt jellemezte, hiszen a 30-as nő fejében visszhangzik a mama intelme: „vigyázz, lányom, egyetem után már nem találsz udvarlót”. Eszébe jut az élet nagy igazsága, hogy „gyermekeidben élsz tovább”. Valamint a szégyen fogalma, ha valakinek nem jut férj. Sok harmincas nő addig marcangolja a lelkét, míg valóban ágyra kerül, csakhogy nem álomlovagja, hanem pszichiátere ágyára. Sokan cinikus, savanyú, éles nyelvű kékharisnyákká válnak, de van, aki negyven-ötven évesen elfogadja az „öregséget”, és smink nélkül, keserűen szemléli az óvoda kertjét, s olyan is van, aki végzet asszonyának öltözve váltogatja „kapuzárás” előtt a férfipartnereket.

Az okos harmincas örül annak, amije van. Tudása és bölcsessége. És tiszta feje. Hiszen ha a vadóc korszaknak be is fellegzett, minden kornak van szépsége. Például nagyon jó dolog, hogy már nem kell image-t építeni. Az ABC-ben, az irodában, sőt a párkapcsolatban is elfogadják. Merhet kritizálni, visszavágni és megsértődni. A megállapodottság nyugalmat ad. Akár talál még a harmincas nő társat, akár nem, akár lemond a gyerekáldásról, akár saját magának akar szülni – nagyon gyakorlottan tud élni. Az okos harmincas tehát megbékél, és szemébe nevet tükörképe szarkalábainak. Esetleg magáévá teszi Jean Paul mondását, mely szerint a szellem fiatalsága örök.

Bizonyos előítéletek férfi részről túlélték a feudalizmust. Lehet, hogy a férfiak – fogcsikorgatva – akceptálják a női főnököket, de az idő vasfoga és a női kisugárzás közti direkt összefüggést tudatosan és tudat alatt is magukénak vallják, s más fegyver híján ezzel harcolnak. Még mielőtt a kislányok iskolaköteles korba lépnének, megtudják a nagy igazságot: a nőknek biológiailag kevesebb idejük van a „vadászatra”. Anyu szomorúan szemléli ráncait a tükörben, miközben apu viccesen mondja, hogy becseréli őt két tizennyolc évesre. Egy 30 év feletti nő mint társ azonban ritkábban „vonzó”. Ezért a harmincas nő harcba száll a korával. A legapróbb, korára utaló jel önkritikára és önsanyargatásra ösztönzi. Akárhány ismerőssel beszéltem, az összes hölgyről kiderült, hogy jól érzik magukat a bőrükben. Komfortosan érzik magukat pluszkilóikkal, nevetőráncaikkal is. Hipp-hopp tudnak már takarítani és főzni. Tudják, mit akarnak. Szórakoztatóak, viccesek, és élvezik a szexet. Azaz élveznék, ha – panaszuk szerint – lenne „felhozatal”, lenne kivel ágyba bújni. Az érett nő keresi a minőséget, már nem bódítja el a durva bók. „Hibája”: vágyik az állandóságra és minőségre. Érett és nagyon határozott, kialakult egyéniség. Válogatós, átlát a hiteltelen személyiségeken. A harmincas nők kicsit nyakasak, mert hozzászoktak az egyedülléthez. Eleinte nehéz őket megszelídíteni. Ráadásul ugyanolyan gyorsan és kompetensen döntenek a párválasztásnál, mint üzleti tárgyalásaikon. Így elvetnek talán sok potenciális férfipartnert is.

A pszichológusok úgy tartják, az érett, tudatos hölgyek nem versenyezhetnek skalpgyűjtésben a zöldfülű, íratlan laphoz hasonlatos lánykákkal. A legtöbb férfi írni akar a tabula rasára. Idegesíti, ha a nő azonos műveltségű. Ennél már csak attól dühösebb, ha a mucus nem követi a férj „tanácsait”. A férfiak részéről a férfiasság bizonyítéka a fiatalka feleség, egyfajta státuszszimbólum. A harmincas hölgy ezen az egyetlen akadályon bukik el. Pont azért, mert tudatos, mert társ. Mert bele tud szólni, és bele is szól az életvitelbe. Mert van image-e, mert művelt, mert lépten-nyomon szó nélkül is KONFRONTÁLJA a teremtés koronáját önmagával.

 Persze van egy bizonyos típusú férfi, aki tiszteli és elismeri a 30-on túli hölgy nyugalmát és egzisztenciáját. Biztosan tudják ki - a fiatalabb férfi, számos film kedvelt céltáblája. És megdöbbentő módon tényleg működik a kapcsolat. Nem azért, mert az ifjak anyát keresnek, sőt nem is feltétlenül az anyagiak miatt – a kérdésre a válasz nem ilyen egyszerű! Mint tudjuk, a férfiak később érnek, és általában az élet szervezéséhez is kevésbé értenek. Ezt átengedik a nőknek. Srácos lényükkel, friss agyukkal, lazaságukkal, segítőkészségükkel, és nem utolsó sorban rugalmas testükkel azonban bearanyozzák a 40 körüli nő életét.

A legkelendőbb kategóriába persze mindenképpen az attraktív, 40-60 közötti férfiak tartoznak. Sajnos a „felhozatal” valóban nem túl jó. Mintha kivesztek volna az odafigyelő, udvarolni akaró férfiak. Sok a tönkretett elvált, s ugyanilyen sok az egoista, nők által elkapatott, csak a saját igényeit figyelembe vevő férfi. Sokukról pedig fel sem tételezzük, hogy saját nemüket szeretik…

 Szűr Krisztina