CSOKOR

A menyasszonyi csokor régen nemcsak díszítésre szolgált, hanem szépségével a rossz szellemeket akarták megenyhíteni. - A menyasszony az esküvő után háttal az összesereglett hajadon lányok elé áll és közéjük dobja a csokrát. Az megy legközelebb férjhez, aki elkapja a csokrot.

CSÓK

Miután hűséget fogadott egymásnak a menyasszony és a vőlegény, a násznép figyelmének kereszttüzében, az egyház és a világ áldásával elcsattanhat közöttük az első hitvesi csók. - Az esküvői vacsora során szokás, hogy a násznép újabb és újabb hitvesi csókokra buzdítja a párt, mégpedig úgy, hogy a vendégek evőeszközzel kocogtatják a poharaikat és a csörömpölés mellé hangos szóval is követelik a csókot.

IDŐPONT

Esküvőt és lakodalmat régen csak nagy farsangon (vízkereszt és hamvazószerda között), zöld-farsangon (húsvét ls pünkösd között) és kis farsangon (új bortól Szent Katalinig) ültek, mert ilyenkor a mezőgazdaságban nem volt dologidő. Különösen hétfőn, szerdán és szombaton ülték az ünnepet.

ROZMARING

Mivel ága a hűséget jelképezi, fontak belőle a menyasszony csokrába és odatűzték a vőlegény kabátjára is.

RÓZSASZIROM

Az oltárhoz vezető úton a kis koszorúslányok rózsaszirmokat szórnak, hogy segítségükkel elsimítsák a göröngyöket az ifjú pár házasságának útján és biztosítsák termékenységüket.

VARRÁS

Bánatot és szomorúságot hoz a babona szerint, ha a menyasszony maga varrja esküvői ruháját és annyi könnyet hullat majd, ahány öltéssel a ruhája készült. - Azt mondják, a hajadon varrónő, aki egy menyasszonyi ruhán az első öltést ejti, egy éven belül maga is férjhez fog menni. - A babona szerint nem szabad fütyülni abban a helyiségben, ahol a menyasszonyi ruha készül, mert odacsalja a gonosz szellemeket