A konfliktust átélni, nem pedig kerülni kell!

Nem valószínű, hogy létezne olyan pár, akik ne gondolkoztak volna még azon, hogy minden rendben van-e kapcsolatukban, elég időtálló-e az, vagy pedig előbb-utóbb elsatnyul, szakítással végződik. Ha nem mennek tökéletesen a dolgaitok, ettől még nem kell megijedned, máshol sem tökéletes az összhang, még ha annak látszik is, vagy annak mondják.

Mikor a barátnőid arról mesélnek, hogy újdonsült kedvesükkel mennyire harmonikus a kapcsolatuk, soha nem veszekednek, attól kezdesz félni, hogy a ti veszekedéseitek arra utalnak, valójában nem is illetek össze. Ám a kisebb-nagyobb nézeteltérések két együtt élő ember között normális, még akkor is, ha azonos habitusú emberekről van szó, pláne, ha még ez is különbözik. Akkor van igazán baj, ha hónapok vagy évek óta együtt éltek, és eddig egyikőtök sem emelte még fel a hangját, vagy nem mondott valami sértőt - ez inkább mutat arra, hogy kapcsolatotok nemhogy nem idilli, de valami komoly gond is van.

Tanulmányok mutatták ki, hogy olyan párok maradnak sokáig együtt, akik képesek megoldani és átlépni nézeteltéréseiket, nem azok, akik között egyáltalán nem fordul elő ilyesmi. Tudatában annak, hogy valami gond felmerül, megbeszélhetővé és megoldhatóvá válik a dolog, megtalálható az a kompromisszumos megoldás, melyet mindketten elfogadtok. Vannak, akik a veszekedést, hangos szóváltást kerülendő, inkább elfojtják az indulataikat. Ilyenkor az elfojtott, egymás iránti düh és elégedetlenség felgyülemlik, ami aláássa a kapcsolatot, és szép lassan elidegenednek egymástól a pár tagjai. Az efféle, konfliktuskerülő pároknak nincs nagy jövőjük, mert a feszültség gyűlik, majd már nem lehet kordában tartani. Az ellentmondások, szóváltások arra utalnak, hogy őszinték vagytok egymáshoz, nyitottak egymás felé. Amikor pedig már kompromisszumot kötni is meg tanultok, egyre nagyobb esélyetek van időtálló kapcsolatot teremteni. El kell érnetek azt, hogy beleérzéssel forduljatok egymás problémái felé: elkerülve a kritikát, egyenes, őszinte beszéddel ez is megvalósítható. A helyett például, hogy azt mondanád: "Olyan lusta vagy, soha semmit nem csinálsz!", kérd meg egyenesen, porszívózza ki a lakást, így a sértés is elmarad, kívánságod is teljesülhet.

A legfontosabb: a metakommunikáció. Figyelned kell kedvesed hangulatára, lelkiállapotára. Tudod róla, ha reggelente nehezen ébred, idő kell, hogy kommunikálni tudjon, ne zsörtölődj vele ilyenkor. Amikor haragos vagy ideges, visszautasíthatja olyan kérésedet is, amelyet máskor boldogan teljesítene. Egy-egy vitára okot adó megjegyzésedet ne hozd elő újra és újra, ne emlegesd a régi baklövéseket, sérelmeket egy-egy veszekedéskor, hanem koncentráljatok az aktuális kérdésre (mikor épp a pénzről folyik a szó, ne juttasd eszébe másik sérelmedet, például, hogy mindig késik, mikor találkoznotok kell). Minden embernek vannak idegesítő szokásai, aminek ismétlődésétől a másik egy idő után falra mászik, mint például a már közhelyes fogpasztakupak- vagy vécéfedő-sztoriktól.

Bár tudjuk, ezek apróságok, mégis rendkívüli módon felhúzzuk magunkat. Ilyenkor aztán nem is ez a lényeg, mennyire borít ki a dolog, hanem az, hogyan reagálsz rá. Meg kell beszélni ezeket a konfliktusokat, nem engedni, hogy elharapóddzanak a mindennapi összeszólalkozások. A lényeg úgyis azon van, hogy az igazán fontos kérdésekben egyetértsetek. Szoros összefüggés van a két ember közötti kommunikáció milyensége és a kapcsolatuk között, de nem szabad elfelejteni, mennyire fontos a metakommunikáció is. Nem kell mindig elemeznetek a kettőtök között történő dolgokat, ám egy hallgatólagos megegyezés segíthet: amikor valamit ki kell mondani, meg kell beszélni, akkor őszintén fordultok egymás felé.

Azok az emberek, akik szeretik egymást, gyakran érintésekkel fejezik ki egymás iránti érzéseiket, fogják egymás kezét, átölelik egymás vállát, összebújnak este a tévé előtt. Ezek a kis érzéki gesztusok növelik a szexuális vágyat. Attól, ha átmenetileg csökken az együttlétek száma, elfoglaltabbak vagy fáradtabbak vagytok, még nem kell megijednetek. Kis idő múltával minden visszaállhat a régibe, újra sok örömet szerezhettek majd egymásnak. De az érintések közeliségét meg kell őriznetek. Ami a szexualitást illeti, nem kell elkeseredned, ha az első esztendők hevülete alábbhagy, nem szeretkeztek minden este, ez természetes.

A statisztikák adatai szerint magas intenzitású kapcsolat körülbelül két évig tarthat, ezután nagyobb szerepet kap a rutin. Ne úgy döntsd el, hogy kielégítő-e számotokra az a szexuális élet, amelyet éltek, hogy összehasonlítod a barátnőidével vagy akár filmekben láthatókkal. Amikor te és a párod elégedettek vagytok, azt jelenti, minden a legnagyobb rendben van, ha nem, akkor pedig tennetek kell valamit, változtatnotok kell. A kapcsolat igazi fokmérője talán az, hogy jól érzitek-e magatokat egymás társaságában, elfogadjátok egymást olyannak, amilyenek valójában vagytok, közös jövőbeni terveitek és vágyaitok vannak.

(Forrás: Női lapozó)