Zsidó esküvő

Mostani sorozatomban a nem keresztény vallásokat fogom egy kicsit közelebb hozni számotokra. Nem feltétlenül kell elutazni ahhoz, hogy a sorban vett vallások egyikét válasszuk ki esküvői szertartásunkra. Hiszen ma már hazánk is multikulturális ország, más nagy metropoliszokéhoz hasonlóan. Sok honfitársunk nyíltan, vagy diszkréten más etnikumba tartozik, megannyi különleges vonással és családi vagy éppen személyes hagyományokkal.

Meghitt pillanatok az esküvői chüppe alatt

Először következzék egy érdekes és különleges helyzetben lévő vallás, a zsidó. Talán azért is kezdeném ezzel a sort, mert habár nem tekinthető kereszténynek, mégis a köznapi keresztény vallások, mint katolikus, református, a zsidó vallási kultúrán alapszanak. Mindennek az őse, Alfája és omegája vagyis az iszlámnak is az alap pillére (Ők nem Ábrahám Isaq fiától, (Izsáktól) eredeztetik magukat, hanem annak Hágár rabszolganőtől született mostohatestvérétől, Izmailtól (Ismáel) származtatják magukat).

Zsidó esküvők merőben eltérő liturgiát követnek, mint a keresztény vallásúak. Megannyi szokás és hagyomány köthető e valláshoz, így érdemesebb jobban beleásni magunkat tanulmányozásába. Habár kisebb vallási közösségről beszélünk itthon, eredete évezredes múltra tekint vissza, olyannyira hogy minden monoteista vallás benne foganatot meg. Ezért némi képen paradoxon, hogy mégis elhatároljuk e szent vallást a többitől.

A zsidó egyház törvényei értelmében mindkét félnek izraelita vallásúnak kell lennie, amennyiben ez nincs így, úgy kötelesek betérni az izraelita közösségbe. Ennek időtartama akár egy évig is elhúzódhat, ugyanis 3 alkalommal kell elutasítani őket, mielőtt áttérnének, azért, hogy alaposan átgondolhassák, miért is akarnak egy üldözött közösség tagjaivá válni.

Bejelentkezéskor igazolni kell a felek vallását a rabbi előtt, ellenben jegyes oktatásra nem kerül sor, hiszen e közösség rendszeresen gyakorolja hitét folyamatos kapcsolatban áll a rabbi a házasulandókkal. Az esküvő előtt 2-3 héttel elég beszélni a rabbival a liturgia menetéről. Az esküvő időpontja azonban szabályokhoz kötődik, Szombaton (Sabbat) idején és ünnepnapokon, gyászidőszakban nem lehet esküvőt tartani (az évnek 10 hetében), így általában vasárnap a legkedveltebb nap erre az eseményre.

Helyszíneket illetően is van kikötés, régen a szabad ég alatt tartották a bő gyermekáldás érdekében, úgy nevezett esküvői baldachin hüpe (chüppe) alatt, amit gazdagon díszíthetnek virágokkal. Ma ezt zsinagógákban, elegáns rendezvénytermekben állítják fel, de tehetősebb körökben szállodák termeiben is megtörténhet a szertartás. Ortodox rituálé szerint a párnak az esküvő előtti héten már nem szabad találkoznia, sőt böjtöt is kell tartaniuk.

Az esküvő előtti estén pedig egy rituális megtisztuláson kell részt vennie a párnak külön-külön. A nagy napon a pár külön-külön érkezik meg a helyszínre szüleik kíséretében. Közvetlenül a szertartás előtt vagy a vőlegény, vagy a rabbi fátyolozza le a menyasszonyt. Ennek eredete még a Bibliából ismeretes, mikor Jákob a fátyollal letakart Leát vette feleségül és nem Ráchelt, akit valóban szeretett.

Bevonuláskor a vőlegényt két férfi, a menyasszonyt két nő kíséri a baldachin alá, akik általában az örömszülők is. Fontos megjegyezni, hogy a menyasszony ruhája nem lehet se, túl rövid se túl kivágott, és ügyelnek arra, hogy a váll fedett legyen boleróval, stólával. Általában fehér ruhát visel, fejdíszt és fátylat, amelyek a tisztaságot szimbolizálják.

Vőlegény a halotti öltözetét viseli magán az úgynevezett kitlit és fején a kipát, amit a férfi vendégek is általában viselnek különböző ünnepekkor. Említést érdemel még többek között az is hogy a válást nem tekintik minden esetben elítélendőnek. Elváltak, özvegyeknek a megfelelő iratok bemutatása után szabad a házasság kötés. Erre egy eseti példa, hogy egy férj, ha felesége nem tud főzni, már beadhatja a válási keresetet. Természetesen mindig az a cél, hogy egy házasság folyamatos legyen, ám ha mégsem működik, jobbnak látja az egyház a külön utat.

Zsidó esketési rend mozzanatai

A zsidó esküvők szertartását egyedül állónak mondhatjuk, így minden részletre igyekszem kitérni amennyire csak lehet.

  • A vőlegény a chüppe alatt várja aráját, aki megérkezésekor háromszor körbejárja jövendőbeli urát és hétszer kíséretével együtt teszi ezt meg. Végül a vőlegény jobbján megáll.
  • Ez után a rabbi elmondja az eljegyzés két áldását, majd a párt borral itatja. A vőlegény és a lefátyolozott mennyasszony áldást mond a borra, és a vőlegény a menyasszony jobb mutató újára húzza a gyűrűt e héber szavakkal
  • ” Háré át m'kudeset li b'tábát zo k'dát Mosev' Jiszráel” magyarul” Ez által a gyűrű által légy nekem szentelt Mózes és Izrael törvénye szerint”

  • Fontos megjegyezni, hogy a gyűrű nem lehet köves sem vésett, azért hogy a házasság folyamatos legyen, valamint azért nem a gyűrűs újra húzzák a gyűrűt, mert a mutató új áll a legközelebb a szívhez ez a hagyomány még Egyiptomban is, és más kultúrákban is él.
  • A gyűrűhúzást két hithű zsidó férfi kell, felügyelje tanúként ellenben kitétel, hogy semmiféle rokoni kapcsolatban nem állhatnak sem párral, sem pedig a pár családjával, ha ez nem teljesül úgy a házasság érvénytelen marad. Gyakori a 3 gyűrű viselete is.



  • Ezt követően olvassák fel a házassági levelet a kethubát. Ez az arámi nyelvű szerződés másfél ezer éve ugyan azt a szöveget tartalmazza, melyben a férj három kötelezettségét kell teljesítenie feleségével szemben; etetés, itatás, ruházkodás. Az időpontok és a nevek változnak természetesen, de annyi bizonyos hogy a szerződést a már említett két kompetens tanúnak kell hitelesítenie a szöveg alatt. A kethubák igen változatosak, színesek, művésziek, előfordul, hogy vízfestéses technikával készülnek.
  • A kántor ez után hét áldást mond el az ifjú párra, utána már a vőlegény itatja meg a menyasszonyt, majd lekerül a fátyol az aráról és eltörik azt a poharat, amelyből ittak. A násznép ekkor köszönti őket mazl tov (sok sikert) köszöntéssel.

  • Ilyenkor a vőlegény egy eléggé értékes darabot tör el, hogy valami hiányérzetük legyen, továbbá hogy örökre emlékezzenek arra, hogy a jó dolgok mellett történnek rosszak is, valamint az hogy addig nem lehet teljes az öröm, amíg az elpusztult jeruzsálemi szentély fel nem épül.
  • Az esketés záró akkordjaként a násznép előtt kinyitják a Frigyszekrényt, amelyben Mózes öt könyve a Tóra tekercsek találhatóak. Ezek után kezdődhet meg maga a zsidó lakodalom sajátos étkezési szokásokkal, hiszen nagyon fontos, hogy kóser ételeket (tiszta anyagokból készült dolgokra is használják. Illetve az adott dolog megbízhatóságát, kiváló minőségét, elsőrangúságát is jelenti) szolgáljanak fel a fogadáson. Útmutatást a felszolgálandó kóser ételekhez, legegyszerűbben a rabbitól kérhetünk.

Gyakori előétel lehet a humusz, pászkával. Kedvelt édességek a különféle Közel-keleti gyümölcsök datolya, füge. mely a menübe passzolhat. Meghívó mellett dekoratív program tervezetet szoktak készíteni, hogy mindenki tudja, mire számítson egy adott menyegzőn.

Különlegesebb zsidó táncok és hagyományok is előkerülnek az esküvőn. Ilyen például a hóra a székes tánc, amikor is a párt székestül a magasba emelik a násznép és egyéb körtáncok is előkerülhetnek.

Hóra egy zsidó lakodalmon

Összegezve úgy, ahogyan a Talmud is előírja, hogy három dolognak kell teljesülnie ahhoz, hogy egy házasság érvényes legyen; házasság levél, pénz „gyűrű” és a házassági együttlét. Erre alkalom a szertartás után van, amikor is egy külön szobába vonul el a pár, hogy meghitt magányban legyenek.

Remélem, sikerült közelebb hoznom egy kicsit ezt a vallási kultúrát, mely a maga nemében egyedülállóan szép, tele történelemmel és ősi hagyományokkal. Pár rituálés elemet akár saját esküvőnkbe is beleépíthetünk, hiszen semmi esetre sem követünk el ezzel szentség törést.

Következő részben a buddhista esküvőket vesszük, majd górcső alá melyekkel nem csak Ázsiában találkozhatunk ma már.

Forrás: ÖNBÖLY NÓRA: Egyházi szertartások a zsidó esküvő. Esküvői Divat, 21.évf. (2011) 1.sz. 128–129.