Japán esküvő

Nemzetiségi esküvők című sorozatunk második részében a felkelő nap országa, Japán kerül nagyító alá, menyegzőit tekintve.

Sajnos vagy nem sajnos, ezt döntse el mindenki maga, mára már a japán fiatalok 85 százaléka teljesen nyugati mintára házasodik, egyrészt a tradicionális japán esküvő hossza miatt, másrészt nagyon kötött programú és drága is. A kisebb városokban azonban még ha ritkán is, de találkozhatunk hagyományos esküvői szertartással. A továbbiakban ezt a fajta menyegzőt mutatjuk be, hiszen a nyugati mintát egy későbbi részre tartogatjuk.

Régi hagyományos japán pár

A házasulandók dönthetnek szerelemből egymás mellett, ám a választás másik formája, amikor a szülők keresnek társat, vagy valakit megbíznak, hogy találjon párt a gyermekének. Ezek a kerítők nagy számban vannak jelen Japánban. Kapnak egy fényképet, néhány jellemzőt az illetőről és indulhat a keresés. Ha találnak valakit, és abból szerelem, majd ha házasság lesz, pénz jár neki.

Japán házasulandók

A japán esküvők háztűznézővel kezdődnek. A vőlegény kíséretével reggel megérkezik az ara családjához. Kísérete jó barátokból és egy tekintélyes ismerős házaspárból áll, akik a menyasszony szüleinek és testvéreinek ajándékot adnak. Ők itallal kínálják és szívélyesen üdvözlik őket és bemutatják saját ismerőseiknek.

Japán esküvői menet

A menyasszony holmiját egy-két nappal az esküvő előtt átszállítják a vőlegényhez, ahol az emberek megtekintik és dicsérik azokat. A kelengye a menyasszony családjának társadalmi helyzetét és gazdagságát mutatja.

A hivatalos nászmenetet a menyasszony szülei indítják. Az ara és a vőlegény hozzátartozói külön sorban vonulnak, mellettük mennek a barátaik, a barátok mögött a többiek. A házasságkötés helyszínéhez tartva megállnak a nakasuku-nek nevezett háznál, ahol pihennek egyet a nők pedig megigazíthatják sminkjüket.

Japán menyasszony készülődik

A helyszínre érkezve megkezdődik a 18 lépésből álló szertartás,ahol jellemzően nincs nagy számú násznép jelen. Következik a család bemutatása. A papák speciális frakkot, a mamák csak alul díszített fekete kimonót viselnek.

Japán szertartás helye és a résztvevők egy csoportja

A hivatalos részben a pár aláír egy hosszú, kézzel írott papiruszt, amiről a vőlegény később felolvassa kettejük fogadalmát.

Japán esküvői fogadalom aláírása

Ezt követően felmennek a szentélybe, ahol papok és zenészek is tartózkodnak, de ide már csak a szűk család megy be. Jellemzően dob, fuvola és kotó(régi húros hangszer)adják a hangulatot. A menyasszony hagyományos fehér kimonót, úgynevezett shiro-maku-t visel (a shiro jelentése fehér, a maku-é tisztaság), fehérre van arca festve. Fején paróka van, ami arany virágokkal van díszítve, de ez nem látszik, hiszen kapucni van rajta. A vacsorán majd felveszi a férj házának kimonóját, ezzel jelezve, hogy hozzájuk tartozik.

Tradicionális japán menyasszony az esküvő előtt és után

A vőlegény ruházata is különleges darab. A speciális – montsuki - kimonóra kiskabátot (haori) húz, amit általában a családi címer díszít, míg alul ráncos nadrágot, úgynevezett hakama-t visel, ami sokkal inkább emlékeztet valamiféle szoknyára mintsem nadrágra.

Japán menyasszony és vőlegény

A szentélyben a főpap megtisztítja az ifjú párt majd a vendégeket, ehhez egy olyan rudat használ, amin hajtogatott, fehér szalagok lógnak. Ezt követően többször tapsolnak és meghajolnak, majd a pap lassú táncba kezd, imát énekel. Ezután rizsbort(szaké) vesznek magukhoz, amiből először a vőlegény, majd a menyasszony iszik három kortyot, három különböző tálból, végül a násznép is megkóstolja. A hármas szám boldogságot hoz, a három tálka,az Ég, a Föld, és az Emberiség jelképe.

A szertartás része a szaké ivás

Következik a gyűrűk felhúzása, csók nem megengedett! Most olvassa fel a vőlegény a korábban aláírt fogadalmat, majd tapssal és hajlongással fejeződik be a hivatalos esküvő. Az egész ceremónia alatt tilos a násznépnek fotózni, csak egy-két engedéllyel rendelkező szakember örökítheti meg a nagy napot.

Japán esküvői pillanatok

A színeknek és a számoknak a japán esküvőkön máig nagy jelentőségük van. A pénzajándék borítékát piros-fehér szalaggal illik átkötni, azonban már előfordul az ezüst-arany illetve a piros-arany kombináció, de csak új pénzt illik adni és olyan összeget, amit nem lehet kettéosztani. Az esküvő után piros ernyő alatt vonul a pár, ami a szeretet és a boldogság jele.

Japán nászajándék

Ami a számokat illeti, a japánok ősidők óta szerencsésnek tartják a nyolcast, így esküvőkor is lehet ilyen számú virágot stb. adni. Noha a páros számokat különben szerencsétlennek tartják, mivel elválást jelentenek, divatba jött az esküvőkön a kettes is, mely a párt jelenti.

A szertartás után a fogadás következik. Itt a pár üdvözli a vendégeket, elhangzanak beszédek, dalok. Majd a fogadás végén is ők köszönik meg a vendégeknek a részvételt.

Japán esküvői fogadás

A mai japán esküvők már inkább hasonlítanak a nálunk is ismert forgatókönyvre. Előfordul, hogy tradicionális ruhát még viselnek a párok, de ezeket főképp már csak bérlik. Nyugatról átvették azóta például a gyűrűhúzást, csók adását, tipikus esküvői ruhát, torta közös felszeletelését. Manapság már nem szentélyben esküsznek, hanem nagyobb helyszínen, esetleg hotelben, ahol egy helyen lebonyolítanak mindent. Vannak akik már át is estek a ló túloldalára a „nyugati utánzás” átvételében, mert egészen extrém esküvőket is szerveznek, amelyek már a vicc kategóriát súrolják.

Japán nászmenet