Szerb esküvő

Azok, akik nyomon követik sorozatunkat tudják, hogy minden részben valamely nemzetség esküvői szokásait, hagyományait próbáljuk bemutatni. A következő választásunk Szerbiára, a szerb esküvői hagyományokra, szokásokra esett.

Szerbia azon országok közé tartozik, amelyek bővelkednek az esküvői hagyományokban, de mégis sok mindenben meg is egyeznek másokkal, hiszen az ortodox vallás a jellemző, mely egy kötött ceremóniát visel magán.

Hagyományos szerb házasulandók egykor

A tradicionális esküvő 3 napig tart. A nagy nap előtt a vőlegény körbejárja a vendégsereget egy üveg konyakkal, egyes források szerint pálinkával, és meghívja őket az eseményre.

Az esküvő a vőlegény házában imával kezdődik, ahol sátrat állítanak fel, ide érkeznek a vendégek, majd közösen indulnak a menyasszony házához, ahol meg kívánják őt vásárolni.

Szerb vőlegény menyasszonyáért érkezett

Hosszas egyezkedés után, ha sikerül megegyezni az árról, akkor nincs akadálya a házasságnak. Ekkor kapja meg a menyasszony a Mirazt, mely az évek alatt összegyűjtött ágynemű, textília, bútor, pénz vagy föld, magyarul stafírung. A lányos háznál legmagasabb fának, vagy a ház a tetejére egy alma kerül. Egyes helyeken a vőlegénynek ezt egy puskával kellett eltalálnia, máshol csak le kell ütnie, megszerezve ezzel a lányhoz való jogát, ha ez nem sikerül neki, akkor nem fog házasodni. A sikeres próba után egy kis fogadást tartottak, addig amíg a menyasszony elkészül, majd együtt indultak a templomba vagy az anyakönyvvezetőhöz, rézfúvós zenekar kíséretében, de a menyasszonyt testvére kíséri, mert a vőlegény nem érhet hozzá csak a szertartás alatt először. A menyasszony a készülődés közben egy másik almát érmékkel díszít, melyet majd a szertartás után eldob és aki elkapja, az házasodik legközelebb.

Szerb nászmenet

Szerb násznép

Az ország nagy része ortodox vallású, így a ceremónia a görög esküvőkkel szinte megegyezik(az előző részben már megismerhettük). A vallás szeretete miatt a templomi esküvő nagyobb fontossággal bír, mint a polgári. A keresztszülőknek fontos szerepe van a szertartás során, ők viszi a gyűrűt, tartják a gyertyát. A pár kezeit összekötik, jelezve az összetartozást. Az ortodox szertartás egyik fontos része a korona viselése, melyet babérkoszorú vált fel, majd vörösbort isznak ezüst kehelyből. A menyasszony csokra hagyományosan biedermeier, melyet a mai esküvőkön már eldob a korábbi alma helyett és aki elkapja, az lesz a következő házasulandó. Korábban ez nem virágokból, hanem fűszernövényekből állt, mely segített elűzni a gonosz szellemeket.

Ortodox szertartás képei

Ortodox egyházi szertartás kellékei

A ceremónia után következik a fogadás étellel, itallal, tánccal és zenével, melyet tradicionálisan a vőlegény házában tartanak. Hagyomány a menyasszony cipőjének ellopása, melyet vissza kell vásárolni. Az esküvői torta közös felszeletelése sem maradhat el. A pár a vendégeknek rozmaring ágat ad, cserébe ők érmét, pénzt adnak. Ez egyfajta köszönet, illetve kiszűrik a tényleges vendégeket a bámészkodóktól. Jellemző a körtánc és a népzene is. Elengedhetetlen kellék a nemzeti zászló.

Szerb fogadás képekben

Szerb körtánc

Az esemény végén a vőlegény házába megy a pár, ahol az ajtót az ő anyja mézzel és vajjal keni be, majd megajándékozza a menyasszonyt almával, búzával és pénzzel a szerencséért és az egészségért. A bejáratnál szalagot feszítenek ki és a párnak ezt át kell ugrania. Aki messzebbre ugrik, ő lesz a dominánsabb vezető a házasságban. A nagy napot a nászéjszaka zárja. Ha a pár fiú utódot szeretne, akkor „női nemű” (a nyelvtan szerint)naptári napokon nem kelnek egybe, mert abban az esetben lány lenne az utód.

Szerb esküvők kellékei

Ezek a szerb hagyományok ma már nem minden esetben vannak jelen a mai esküvőkön. A templomi szartartás természetesen változatlan, hiszen az ortodox egyház ehhez ragaszkodik. A modern esküvők megegyeznek a nyugati mintával, viszont néha-néha visszaköszön egy-egy rozmaring ág vagy körtánc, ami jelzi, hogy szerb nemzetiségi esküvőn járunk.