Roma menyegző

Nemzetiségi esküvőket bemutató sorozatunk egy különleges pontjára érkezett. A roma kultúrából, szokásokból és hagyományokból kaphatunk egy kis ízelítőt, mely garantáltan színes, mozgalmas és érdekes.

Ha jobban megnézzük a roma hagyományokat, akkor felfedezhetjük, hogy sok hindu és zsidó elemek jelennek meg bennük, melyek az eredetükből is következnek, hiszen Indiából származnak. A roma szokások is területileg eltérőek lehetnek, más elemek épültek be az oláhok vagy a beás romák esküvőinek menetébe, de az alapkoncepció ugyanaz.

Roma házaspár

A romáknál nagyon fontos ünnepnek számít az esküvő. Ilyenkor minden rokon, ismerős jelen van, nem igazán találkozhatunk 10-20 fős lakodalmakkal, inkább jellemző az 500-600 fős vendégsereg. Mint minden esküvő, ez is leánykéréssel kezdődik, azzal a különbséggel, hogy ez nagyon hangos, veszekedős játék, ahol rengeteg a tánc is. Régebbi időkben a lányról való alkudozás több napig tartott, mely alatt vendégül kellett látni az érkezőket. Ha odaadják a leányt, akkor kezdődhet a mulatozás, ám ha nem, akkor a vőlegény megszökteti. Ilyenkor a fiú saját családjához viszi a menyasszonyt, majd az első közös ünnep alakalmával kibékül a két család.

Roma lány kikérése

A vőlegény megérkezésekor az ara még nem a hivatalos ruhában jelenik meg, hanem erre van neki külön öltözéke. Amikor megegyeztek és indul a mulatság, akkor felöltöztetik gyönyörű menyasszonynak. A vőlegény apja egy nyaklánccal díszíti a menyasszony nyakát, mely jelenti a befogadást a családba.


Esküvői előkészületek


A tradicionális házasságok vagyon alapján köttettek, a felek már ismerték egymást és nem igazán volt beleszólásuk a dolgokba. Gyakran egészen fiatalon vagy gyermekkorban már eljegyezték a lányokat, „lefoglalózták”, hogy amikor elérik a 14-15 évet, akkor megházasodjanak. A romák általában nagyon fiatalon házasodtak és a házasság szent volt. Aki egyszer férjhez ment valakihez, annak tilos volt elválnia. Ma már lazultak ezek a szokások, de azért a házasságot komolyan veszik. Mivel nagyon fiatal a pár, jelentős szerepe volt a szüzesség meglétének. A nászéjszaka után, úgy, mint az indiaiak, az alsószoknya vagy lepedő bemutatásával bizonyították, a leány ártatlanságát. Amennyiben ez nem valósult meg, úgy a lányos család az összes kiadást, költséget megtérítette. Az esküvő után két éven belül gyermeknek kellett születnie, különben elküldték a lányt a háztól. Ha a lány nem volt szűz, akkor esküvőt nem nagyon tartottak csak összeköltöztek.


Elengedhetetlen kellék a korona


A párt elég volt ha a vajda vagy valamelyik idősebb rokon adta össze, majd később, amikor betöltötték a 18.évet, akkor álltak pap elé. Nem ez volt a fontos, hanem az ő bensőséges szokásaik, hitük. Ma már ugyan úgy tisztelik és elfogadják az anyakönyvvezetőt, de még inkább a templomi esküvő áll közel hozzájuk.

A roma menyasszony ruhája gyönyörű, díszes, ékes, csillogó. Akár egy királylány. Elmaradhatatlan a korona és az arany ékszer. Erre az alkalomra mindenki magára ölti az összes aranyát, mely a kultúrájuk fontos része. A vőlegény is fehérben van, ma már nem jellemző a cigány népviselet, inkább modern ruhában van a vendégsereg is.


Roma menyasszonyok


A roma lakodalom általában igen hangos, gyakran napokig tart, rengeteg vendéggel. A sok vendég a család és az esküvő rangját emeli, minél módosabb cigányokról van szó, annál nagyobb a lagzi. Az ifjú pár hintón, vagyonosabbak gyönyörű luxusautón közlekednek. Az asztalok roskadásig megtelnek minden földi jóval, az ételekhez-italokhoz a vendégek is hozzá járulnak. Általában rengeteg húsos étellel, fő fogásként húsos káposztával, birka, csirke, és gazdagon rakott gyümölcstálakkal várják a vendégeket. A násznép nagyon felszabadultan és meglehetősen szenvedélyesen mulat, a gazdag családoknál külön cigány-és tánczenekar is van. Ha nincs pénz zenekarra, a násznép akkor is minden keze ügyébe kerülő tárggyal zenél, és teli torokból énekel. A romák fáradhatatlanok, ha táncról van szó, ha azonban gyászol a család, akkor tánc nélkül zajlik le az egész mulatság.

Roma lakodalom

Roma esküvői járművei


Éjfél előtt kezdődik a menyasszonytánc, a hagyományok szerint az ifjú asszonyt először az após kéri fel, majd a többi vendég. A pénzt az ara koronájára és ruhájára gyűjtik, régebben kendőbe, majd ezzel bekötötték a menyasszony fejét, amelyet mindig viselnie kellett. A fiatalok általában edényeket vagy ékszert kapnak nászajándékba, de a tehetős rokonok nem fukarkodnak a pénzzel sem. A torta sem marad el, erre is jellemző a monumentalitás.


Menyasszonytánc közben


Manapság még mindig élnek a kikérési szokások, a sok vendég, fényűzés, előfordul, hogy akár 20 millió forintba is kerül egy-egy roma lagzi. Megadják a módját, hiszen minél rangosabb és tehetősebb a család, annál nagyobbak az elvárások. Ezek az események gyakran nem is a fiatalokról szólnak, hanem a külsőségekről és a megfelelésekről.


Modern esküvők képei